Tüdő és Szív

A tüdő és szív egysében

Fohász a Tüdőhöz és Szívhez!

Édes kedves társaim, ti vagytok, akik a külső és belső világainkat összekötitek. Ti, akik nap nap után összefogással dolgoztok értem, a ti segítségeteket kérem!

Tüdőm te vagy aki által vettem az első Lélek zetet, és te vagy, aki által az utolsó lehelettel eltávozom ebből a világból. Csak a Lélek zet, ami örök lélegzés maga. A halál

újjászületés minden pillanatban. Kilélegzésem valaki, valakik belélegzik, és azt, amit ők kilélegeznek, azt én belélegzem ez az egység… együtt lélegezni a világ

ritmusában, együtt egymás szíve dobbanásával. Minden pillanatban, általad tisztul meg a vérem. Minden sejtemet ellátod friss oxigénnel. Születendő gyermekeimnek te

biztosítottad az életet. Kedves Szívem, köszönöm, hogy érezhetek, hogy egy másik ember, megszólíthatott általad, hogy megoszthattam az érzéseimet, és általad

kapcsolódni tudtam másokhoz. Köszönöm, hogy a világ dobbanásában egy ütem vagytok! Ám most figyelmeztettek, minket, hogy valami elromlott bennünk,

emberekben! Kérlek segítsd a gyógyulásunkat, hogy sok szív és Lélek összekapcsolódhasson ismét egységbe forrva!

Így is kapcsolódunk egymáshoz, a Földhöz, Égiekhez, a fákhoz, a levegőhöz..Most az Isten és emberi szándék eljutatott minket egy határra, ahol meg kell állnunk,

elgondolkodni, mik vagyunk, hová tartozunk?! Az egyének döntése, hat mindenki másra, ezért oly fontos, hogy most egy mélyebb szinten is összekapcsolódjunk. Eddig

is a világok közti kapcsolat közvetítői voltatok, most kérlek titeket, minden dobbanása a szívemnek, érintsen meg egy másik szívet, minden Lélek zetem teremtsen

kapcsolatot egy másik Lélekkel, hogy még időben megszülethessen, bennünk egy döntés, milyen értékeket követünk ez után! Mit választunk?

Ha most nem fogunk össze, ha most hallgatunk, ha a félelem összeszorítja a torkunk, ha elhallgatjuk a tudást, ha folytatjuk amit eddig,

akkor mindannyian….elveszünk….hiszen nem leszünk méltóak az ÉLetre

Ha a megfelelő döntéseket sikerül meghoznunk, talán méltóvá válunk  a kegyelemre, amit sajnos ….oly nagyon nem szolgáltunk meg, sőt…

Köszönöm Atyám, hogy még mindig meghallgatsz, nem törődvén azzal, mennyit vétettem. Végtelen szereteted felénk árasztod, így adva Bíztatást, Reményt, és Példát.

Azt remélem, hogy a hiba, csak akkor az, ha nem tanulunk belőle, most a tanulságok levonásának ideje elérkezett!

Köszönöm, Testem, Lelkem, hogy eddig is hű társaim voltatok, felkészülök a hibás tetteim következményének vállalására. Igyekszem mindent jóvá tenni,

Testem, Lelkem, Szellemem tisztán tartani, rendszeresen méregteleníteni.

Mert tudom, hogy minden, ami velem történik, azt is én idéztem magamra. Így a változás lehetőssége is a kezemben van.

Nyitott szívvel kapcsolódom minden társamhoz, kik a világ teremtésében részt vesznek.

Áldott legyen ez az időszak, mely mindannyiunk számára a megújjulás szükségességét, a Tudatosság kiterjedését, hozza el a számunkra!

Alázattal hajolok meg az Isteni törvény előtt, tudván, hogy minden történés felett a szeretet az Úr.

Áldás legyen minden Lélek ki és belégzésén!

Minden szívdobbanásán!

Fanó Magdolna

Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz egy beszélgetésre hozzám

Oszd meg ezt a cikket másokkal is!