Egy kedves vendégem, segítséget kérnijött, és amikor létrehoztuk a gyógyulás terét meglepődve tapasztaltuk, hogy aszemélyes üzeneteket hamar felváltották a Sai

Baba Által (akivel vendégemnekelőtte nem volt kapcsolata) közvetített tanítások, melyeket  igyekszemmost megosztani, természetesen a személyes üzenetek

kihagyásával. Az üzenetek(akik még nem olvastak próféciákat, azok számára fontos) a látott képekszimbolikus formában érkeznek.

Sai babát látom, bal kezében cseresznye.Rámutat a cseresznyére és azt mondja: tanulnom kell a világot. Meg kellértened, hogy a mag és körülötte a hús miért van így. A

mag a lényeg, de fontosa hús is körülötte. A világ egy kerek egész és mindennek jelentősége van.Mindennek ott van a jelentősége és figyelni kell rá. Még a kukacnak is

szerepevan. Eldobta a cseresznyéket és kinőtt egy fa, a  kukacból pillangó lettés elrepült. Baba körültáncolja a fát és ez sokszorozódik.  Újra kinőminden.  A nap és Hold

váltakozik.  Mi állandóak vagyunk és nézzükmindezt. Figyeljük és hagyjuk, nem avatkozunk a körforgásba. FIGYELEM ÉS ŐRKÖDÉS.

‍

Vendégem: – A fáról kapott képet hogyan értelmezzük?

Baba: – ÉLETFA, VARÁZSFA összeköti a földet és az eget a láthatót a láthatatlannal. Ez a kapcsolat a test és a szellem közt. Családnak is a fája régen növekvő fa. Mindig

volt, aki ápolja. Vendégem: – Mit ért varázslat alatt?

Baba: – A kapcsolat, Föld és Ég, Test és Szellem közt. A teremtés varázsa. A fa is ezüst színű, mindkettő fontos (a testés a szellem), hogy meg legyen köztük a kapcsolat.

 A törzsön keresztül lehessen közvetíteni a földből, táplálni kell a Szellemet.  Ki kell használni, hogy a Szellemet tudjuk táplálni.  A földön elérhető tudásból meríteni kell.

 Az egymás közti viszonyból tudunk tanulni. Nincs mindenki kapcsolatban a Szellemével és amikor egymással kapcsolódunk, mind energiaként jelennek meg. Erre

vigyázni kell, hogy ne legyen veszteség, ez tud emelni. Vendégem: – Olyan, mintha a Földön élő embereknek, mindenkinek lenne egy energia sugara, ami közösen

összekapcsolódva rózsaszín-narancsos, és úgy néz ki, mint egy tornádó és egyre többen kapcsolódnak hozzá.  Baba  a háttérben lebeg.  A Fa, a kulcs. Adott egy

cseresznyét (sír meghatódott). Nézem a cseresznyét, ott csücsül a cuki kukac, attól még egészséges a cseresznye.

Mintha virágszirmok közt feküdnék,melyek ragyognak. A semmiben lebegek sárga, fehér, rózsaszín virágok közt. Láncok jelennek meg. Lógnak körülöttem és repülnék

köztük, de ki kell kerülnöm őket. Biztonságot jelentenek látszólag. De ha belekapaszkodom, beleragadok! Ahogy megyek előre, elfogynak a láncok és kijutok belőlük.

Megérkezek a fa tetejére és ott leülök, nézem a csillagokat. Olyan, mintha a cseresznyében a mag vagyok én, a hús meg a gömb és úgy épül fel, mint a cseresznye. Az a

jó, ha a kukacot inkább kívül tartjuk. Mintha a gömbből  kisebb részeket el lehetne választani. Ahogy a fa, termést hoz, el kell ültetni másokba és így őkis fejlődnek,

gyógyulnak. Vendég: – Hogyan segíthetünk másoknak?

Baba: – Csak ha kéri, ha a kezét nyújtja! Ha elutasítja, akkor nem, erőltetni nem lehet!

Változik pillanatról-pillanatra, egyre több a beteg. Az veszélyes, hogy nem mindenki gyógyul meg teljesen. Bennük kell elültetni a termést, nagyon sok türelemmel,

kedvességgel, példamutatással. Nyugalmat kell feléjük sugározni