Környezetemben és vendég  körömben is, rengeteg elvált, egyedül gyermekét nevelő szülővel találkozom. Magam is átéltem e fájdalmas nehéz időszakot.

Sajnos az együtt élő, de rosszban lévő házaspárok is ebbe a körbe tartoznak. Bűntudat, fájdalom, veszteség, harag, kétségbeesés, pánik a szülőkben.

Mit gondolunk, mi jelenhet meg a gyermekek érzelmi életében?

Egészségtelen viselkedés kezd eluralkodni, és mivel egyre nagyobb méretekben megjelenik, így a társadalom szerkezetének átalakulásához is vezet. Kialakul és egyre

szélesedik a „felnövetlen” gyermeki viselkedésben megragadt társadalmi réteg. Az ideális fogyasztó!

A szülőség egy életen át tartó folyamat. Örök tanulás, figyelem, jelenlét!

Egy kapcsolat megromlása, nem mentesít senkit a szülői feladati ellátása alól. Sőt, a gyerekeknek sokkal nagyobb szükségük van a figyelemre, ahol a válás megtörtént!

A szülők bizonytalansága, rendkívül erős program a gyermek számára, hiszen a napi kapcsolaton kívül a genetikai, energetikai kapcsolat is ugyan azt az

információ halmazt közvetíti, és a gyermek másol! Azoknál a gyerekeknél is megjelenik a másolódás, akik nem is találkoznak genetikai szülőjükkel.

A gyermek lát minket! A gyermek csak később született, de intelligenciája, fogékonysága, sokkal erőteljesebb mint sokszor feltételezik. A zárt ajtókon beleüli

feszültségekről, a csak néhány pohár valamit elfogyasztok estékről, ej, de sok szomorú történetet hallottam.

Szeretnének segítséget kapni, de ahova fordulhatnának, ott sajnos épp a szülők is el vannak foglalva a saját meg nem oldott dolgaikkal.

Sok gyerek egyszerűen látva, odahaza mit tesznek a szülők egyszerűen, csak ők is elkezdik ezt a példát követni. Bezárt szobaajtók mögött, játszanak, „felnőttesdit”

cigiznek, isznak, szexelnek idő előtt, bámulják a különféle képernyőkön folyatott mocskot vagy bömböltetik a „zenét” . Szobáikba, álmodozásaik világába elvonulnak a

csonka, éretlen családtól. Azt is látom, amikor a szülő körül ugyan ott a gyermek, de ő is és a gyerek is különkülön egy egy képernyőt bűvölnek, a helyett, hogy egymás

tekintetét figyelnék. Abból mindent tudnának, abból táplálkozhatnának!

Múltkorjában amikor szóböjtött tartottam, döbbentem rá, mi mindent ki tudok fejezni csak a pillantásommal. Szavainkon túl rengeteg információ van, amit minden

gyermek remekül ért, testartás, viselkedés, arcunk, elárulja számukra mindazt amit el szeretnénk titkolni!

Családi tűzhely melegéről már nincs szó, pénzen vett kajákon élnek, sem a vasárnapi ebéd, sem az anya főzte étel már nem táplálja bennük az összetartozás élményét.

Pedig ezt nagyanyáink még tudták, a hazai étel haza hozza és táplálja a gyerekeket a családot! Az étel készítés, közben a beszélgetések, történetek, a közös evés, a

nevetgélés, és az összetartozás biztos pontja az otthonunk központi helye a konyha! Ma a legtöbb család külön étkezik, és a nappaliba vonul tévézni, a fiatalabbak már a

szobáikban gépeznek! A kaját hozatjálk!

A családok megszűnése a legnagyobb probléma, ami a világunkban zajlik. Ez pedig avalós értkrend szándékos eltorzításából ered! Minden innen eredeztethető!

Gyerekeiket egyedül „nevelő” szülők…a megalkuvásban a kompenzálásban, küszködnek, segítség támasz nélkül. Erejüket vesztik, kifáradnak, és ez nagyon káros saját

maguknak is, nem hogy az érzékeny, fogékony gyermeki lelkeknek.

Minden gyermekben ott a kívánság, az elfogadásra, a figyelemre, a biztonságra. Ki ki maga temperamentumának, érzelmi és szellemi minőségének megfelelően fog

védekező magatartást kialakítani a fájdalom ellen, hogy magára hagyták, nem törődnek vele!

Figyelem hiány az ok, legtöbbször ezek a gyerekek egyszerűen beleszürkülnek az érzelmi nélkülözésbe. Vagy a temperamentumosabb társaik, elkezdenek kieszelni

csínyeket, amivel a figyelmet állandóan magukra irányítják, ide sorolandó a „rossz viselkedés” az „ügyetlenkedés” a „felesleges kérdezősködés” és sajnos sokszor az

„agresszió mások és önmaguk ellen” és az„étkezési szélsőségek” és a figyelem zavar néhány formája is.

Minden gyermeknek jogos igénye van arra, hogy szeressék, törődjenek vele! Már kisgyermek korban sokszor ajándékokkal, étellel, monitorokkal, kárpótolják őket a valós

figyelem helyett. Ide tartozik az is, amikor „mindenhova elhordják őket” hogy leterheljék az energiáikat…

A  gyermek figyelmét jó, ha céltudatosan értékes dolgok  felé tereljük, felkínálva sok érdekes lehetősséget, amiből választhat, de ezek valódi élmények kellenének

legyenek, hogy aztán ebből táplálkozva meg tudja különböztetni a számára jót a rossztól. Minden esetben a gyermek alkatát kéne figyelembe venni, hogy arra

terelhessük, ahol a legjobb képességeinek megfelelő fejlesztés történhessen. Kirándulás, családi összejövetelek, kornak megfelelő kulturális programok, alkotás,

szerelés, építés, gonoskodás állatokról, kertészkedés. És szabad feldolgozás, játékidő! Lehetőleg kinn a természeti környezetben!

Rengeteg kis iskolás is érkezik hozzánk táborozni, és én szoktam hagyni, figyelni, ki merre veszi az irányt😊van akik az állatok, van akik a játékok, legtöbbjüket a patak, a

víz, az erdő ragadja magával, és nyugtatja le őket, sok órával az érkezésük után. Nagyon hangosak, vadak tudnak lenni, és bizony idő kell, míg lehiggadnak,

végtelen energiáik megnyugodnak a tiszta természeti környezetben.

Hozzám büntetett előéletű fiatalok is jöttek táborozni, és ott 2, 3 nap alatt a határozott, következetes, de szeretetteli légkörben a vad, rácsok közt élő 16-18 éves fiúkból

is angyalokat lehet formálni, ha adunk számukra lehetősséget és figyelmet, és feladatokat!

Mostanában az is szembeötlő, hogy jól teljesítő gyerekek, „minden rendben van vele”, csak tikkel, csak bepisil, csak rágja a körmét, csaknem tud enni, agresszív,

szemtelen, követelőző stb. Ha az iskolában, sportban jól szerepel, a stresszt valahol ki kell adja, valahol kell, hogy felszínre jöhessenek ki nem élt érzései.

Ez sokszor a belső családi körben jelenik meg, ha megengedő a szülő, ha nem akkor a gyengébb társakkal kapcsolatban, vagy akár korai önpusztításban, aminek egyre

gyarapodó formája lehetséges…

Nem a márkás holmik azok, amik táplálják a gyermek fejlődését! Sőt azzal, hogy kiemeljük értékes ruhatára, telója által a társai közül, pont elvesszük a lehetősségét,

hogy a kapcsolatai számára valós saját belső értékeken alapuljanak. Lesznek, akik azért tartanak vele /kevesen/ hogy az extra juttatásokat ők is elérjék, de a többség

irigy sóvár figyelme csak távolból fog rá vetülni. A legrosszabb az ilyen gyermek belső lelki értékrendjének a változása, azt hiheti, hogy különb, a társainál, azt

hiheti, hogy ezek a pénzen megvett dolgok, bármikor is valódi értéket, jelentenek, és sokszor fog azzal szembesülni, hogy a „pénzen vett” kapcsolatok, nem

hozzá, hanem ezekhez a dolgokhoz kötik a társakat, így gyakrabban leszenek magányosabbak, depressziósabbak, és önmaguk értékében, és társaikban is kevésbé

hívők. Azt fogják kérdezni…vagy tételként elfogadni, hogy az értékük a pénz mértékével egyenértékű e? Valódi próbák esetén pont ez a nevelési háttérből érkező

gyerekek roppannak össze, ha nem tanulták, meg a bőrükön, hogy kik ők, önmaguktól mre képesek, mit érnek, és az életben bizonyos dolgok eléréséért bizony

meg kell küzdeni!

Az, hogy megfelelési kényszer hatására a viselkedése „megfelelőnek” mondott, az nem jelenti azt, hogy ennek a gyereknek megvan MINDENE!

Ellenkezőleg! Hozzászokott a nélkülözéshez! Azért teszi a „dolgát” hogy fontos, lehesen, hogy szeressék végre!

Az ellenálló gyerekekkel úgy tűnik van a legnagyobb baj! Tévedés! Bennük a legnagyobb az életösztön.

Ők tetteikkel, szavaikkal, kiáltanak segítségért, ők a legkevésbé elnyomhatóak, ugyan sok bosszúságot okoznak másoknak, és később maguknak, de elevenségük mégis

a teremtő erejükről az önálló gondolkodásról, és a befolyásolhatatlanságról is szól!

Védekezésük kifelé irányuló, belül bár ugyan úgy szenvedik a konfliktusokat, mégis Életképesebb maga-tartás, ideig óráig.

Ha az ellenállásba belerögzül a viselkedés, akkor a felnőtt önmagát is akadályozza.  Mivel azonban van ereje, amit fejlesztett, van miből vennie az energiát a

változásához!

Sok gyerek csak akkor kap elegendő figyelmet, amikor beteg. Ezt gyorsan átlátja, és alkalmazza is, amikor szükségét érzi a gondoskodásnak. Veszélyes tünet, könnyen

komolyabb rossz szokássá válhat kimenekülést jelenthet mindennapok sivárságából, a szeretet kapcsolatok hiányából. A hipohondria is állandó figyelmet, igénylő, Lelki

deformitás, mely a szeretetért a figyelmért esdekel.

Akár terapeuta függő is lehet bárki, aki otthon nem kapja meg az érzelmi figyelmet. Sajnos sok rosszabb függőségre is számíthatunk!

Van az a helyzet, amikor felnőtteket látunk, minden helyzetért másokat okolni, ő bennük a kis gyermekkorban megragadt, gyermeki Én jelenik meg. Semmiért nem

vállalnak felelősséget, hiszen ő nem tehet semmiről! Fontos korán megtanítani a gyerekeket, az ok okozat törvényére. A cselekvésnekésünknek a nem cselekvésnek is

van következménye!

Ha „nem csináltam semmit” miért engem hibáztattok, állapot sajnos létezik, általában olyan szülők tyutyujgatta gyerekek teszik ezt, akik„maximálisan ki voltak szolgálva”

ezért elfelejtettek felnőni.

Egy újkori tünet is felkerült a palettára, rengeteg gyerek kezd korán, érzelmileg éretlenül szexuális játékokba, a szeretetért figyelemért cserébe, azonnal hajlandóak testi

kapcsolatra.

Kiégnek, értéktelennek üresnek élik meg, a legszentebb kapcsolódási formát, a szerelmet!

Még ezt is lehet fokozni, ma a fiatalok egyre nagyobb rétege, képtelen saját nemének megfelelő viselkedési, és érzelmi kapcsolatra, e helyett, saját nemével, vagy

aszexuálisan éli le az életét. Mi az ok? 

Amikor egy gyermeket, azért szeretnénk lánynak, vagy fiúnak, hogy egónkat kielégítsük, akkor a gyermek azzal a tudattal érkezik, hogy nem felel meg az elvárásainknak,

csalódást okozott, és igyekezni fog saját valódi énjét meghamisítani!

Az ellenkező nemű szülővel való kapcsolat meghatározó az érzelmi és szexuális szerepünk biztonságos örömteli megéléshez. Az elfogadás, a gyermek valódi tápláléka!

Ha nincs jelen a szülő a gyermek életében, az nagyon rossz, és az is, ha van de elutasító a magatartása.  Az azonos nemű szülőtől kapjuk a saját magunkra érvényes

mintát…Amennyiben ez a minta sérült, helytelen, akkor azt másoljuk. Az anya, aki egyedül erejét meghazuttolva tart el egy egész családot, a férfi energiát kénytelen

használni és közvetíteni, más programokkal társítva.

A férfi, aki az „önmegvalósítás mámorában” elveszett „Anyát” igyekszik pótolni, ugyan így torz képet ad át felnövekvő csemetéinek…

Az ős idők óta fennáló rend alapja a Férfi és NŐ kapcsolatának egyensulya. Ennek az egészséges kapcsolatnak az eredménye a család létrejötte.

Ebből a jó, és egészséges kapcsolatból kell megszülethessen, és táplálkozhasson a gyermek fizikai lelki szellemi szinten egyaránt!

A férfi ne növesszen melleket, a nő ne vágyjon és teremtsen magának himvesszőt! A nők ma igen sok esetben kasztrálják öntudatlan viselkedésükkel a férfiakat,

és nevelnek a fiúkból kislányokat! Az a férfi aki nem gondoskodik családja asszonya, gyermekei jólétéről, csak him, de nem Férfi!

Mi ebből a tanulság?

Nekünk szülőknek, nagyszülőknek felelősségünk magunkat felnevelni arra a szintre, ahol már valódi segítséget jelent környezetünknek azaz önmagában hívő, karakteres

vezérelvet követő magabiztos, alapvető emberi értékeket betartó, példamutató felnőtt viselkedésünk.

Bármit mondhatunk, tehetünk, vehetünk, ha az önazonos viselkedés nem sajátunk, ha a következetesség, a példamutatás helyett, csak példálódzunk, és nem példát

mutatunk, akkor elvesztettük a legdrágább kincsünket, a gyermekeinket, a jövőnket!

Sosincs későn!

Én is egy megengedő, következetlen szülő voltam, rengeteg hibát követtem el a gyerekeimmel kapcsolatosan, míg elérkeztem Smaragdfalvára, vagy ő érkezett el

hozzám, és az állatok, az odaérkezők, elkezdtek faragni, nevelni, hogy hogy is válljak következetes, se túl szigorú, se túl engedékeny valódi emberré, aki mindig csak

annyit tesz, ad, vesz el, amennyit épp szükséges!

Persze kell a saját elszántság is, ahhoz, hogy szembe nézzünk a gyengeségünkkel, és akarjunk változni!

Bár ez szerintem még százszor jobb, könnyebb, mit azokat a hibákat életünk végéig bánni, amiket gyermekeink ellen elkövettünk!

Üdv a klubban:) várlak akár egyéni, akár csoportos önismereti munkára:)

Fanó Magdolna