Ha volt már olyan az életedben:
Amikor vállaltál valamit és nem álltál helyt érte! Az a vállalás nem volt a tiéd!
Amikor feladtad, és új játékért nyúltál! Az a játék nem volt a tiéd!
Amikor bizonygatod, hogy helyesen cselekedtél, és neked van igazad! Akkor csak próbálkoztál! Nem láttad a teljességet! Biztos lehetsz benne, hogy épp Ítélkezel!
Pedig közben érzed, hogy valami mégsem áll össze, valójában be akarod csapni magad, és a külvilágot! Ez soha nem fog így sikerülni!
Amikor önmagad valós lényét, hazudtolod meg, mert nem ismered el a saját felelősséged a helyzetben! Akkor nem tudsz a saját életed rendezője lenni! Így gyengévé függővé teszed magad! Mert másra akarod hárítani a felelősséget! A felelősséged a szabadságod lehetősége!
Azért teszed, mert meg akarod úszni a változást!
Meg akarod nyerni a csatát! És elveszíted az erőd!
Ezzel akadályozod a fejlődésed!
Ne félj beismerni, hogy fáj, ne félj belátni, hogy tévedtél! Nem gond ha eltévedtél, hiszen eddig olyanok hatottak rád, akik maguk sem tudták meglelni a saját szeretetüket. Tanulj belőle, szabadulj ki a mintáidból!
Igaz, így nem látszol tökéletesnek, de hidd el senkinek sem kell azzá lenni!
Akik elhitették ezt veled, azok tévedtek!
Sokkal több, ha igaz vagy! Az őszinteség szabadá tesz! Ott kezdődik el az életed java!
Elmondhatod, hogy tévedtél, ez emberi dolog, elmondhatod, hogy hibáztál, és bocsánatot kérhetsz, ez kedves:) De tudnod, kell, soha nem hibáztál, mert akkor pont annyi és úgy tudtál tenni!
Mert mindennél rosszabb, ha egy tökléletes álca mögül karddal csapkodsz az elképzelt külső ellenségre! Ami valójában belül van. Béke önmagunkkal, ez lesz a kulcs. Elég jó vagy önmagadnak! Hidd el, nem tudsz más lenni!
Mert ez a szerep megfojt, görcsben tart, és boldogtalanságra, egyedüllétre, ítél!
Vállald fel ki hogy ki vagy!
Vállald fel hogy félsz!
Ne akard elhitetni, hogy szeretsz! Mert ma még lehet nem találtál vissza önmagadhoz, mégis ha most ezt a cikket olvasod, már keresed a jó utat!
Ha nem bízol, ne várj támogatást!
Várd meg míg megtanulod elfogadni magad, elfogadni a sorsod!
És Állj bele abba, ahol most tartasz, amit most érzel, aki vagy!
Ez adja a belső erőd! Innen kezdődik a gyógyulás!
Ez végre a te folyamatod, letisztul, hogy mit is szerettél volna, tiszteld az életed!
Készülj a változásra, és légy kíváncsi, mi az a jó, az a csodálatos ami mégis lehetséges számodra!
Mi az amiért most, ebbe a családba, ebbe az országba, erre a földre születtél!
És kezd el élni a saját életed:)
